A testi egészség és a lelki egyensúly sarokkövei II.

Az előző bejegyzésben az öngyógyítás elméleti alapjait igyekeztem sorbavenni (a visszaküldések kozmológiáját ha úgyvesszük – a MIÉRT?-eket), most a gyakorlati oldalát fejtem ki picit bővebben (a HOGYAN?-t).

Tömören összefoglalva az eddigieket:

  1. Az energiamezőnk magától semmi fájdalmat vagy lelki nehézséget nem generál (sem a gondviselés természetesen), tehát:
  2. Minden betegség vagy lelkibaj kívülről indított energetikai támadás következménye
  3. Az energiamezőnkbe semmi nem tud bejönni aminek nem adunk engedélyt
  4. A testünk jelzései mindíg a lelkimunka hiányára utalnak
  5. Aki megérti mit jelent az elméjét tisztán tartani azzal semmi baj nem történhet

Bár az elménk teljes kiprogramozása az összes elmevírus alól így a korszakváltás sűrűjében még jellemzően nagyon kemény évek munkáját igényli (hiszen többnyire soktucat leszületésen keresztül tenyésztett vírusállományokról van szó), és az elménk tisztán tartása természetesen utána is folyamatos takarítást igényel, a frissen bejövő – illetve bejönni próbáló – energetikai támadások alapvetően instant kezelhetők. Ennek módszere az ún. visszaküldés, ami valamilyen verziója az alábbi gyökér-mondatnak, kimondva vagy magunkban:

Távozzon belőlem ezésez,
menjen vissza arra aki küldte,
az összes következményével együtt.


A megbocsátás fekete dogmája

Igenám, csakhogy ennek a mondatnak az őszinte kimondásához (ha magunkban mondjuk akkor is) elég komoly pszichológiai gátja, hogy legalább kétezer éve a spirituális álvalóság homálya borul a társadalmainkra, ami a legfőbb erkölcsi jónak a megbocsátást tűzte zászlajára, illetve a “szeressük egymást gyerekek” fekete dogmáját erőlteti. Ezért az ún. jóérzésű emberek többsége a benne lévő elmevírusok miatt lelkiismeretfurdalást érez ha a visszaküldésre kerülne a sor, és úgy képzeli azzal gonoszságot művel, ha a benne lévő szigonyokat vissza-lövi magából az eredeti küldőre. Márpedig ő igazán nem akar senkinek sem ártani, csak szeretne meggyógyulni.

Ez fatális félreértés.

Eleve, maga a lelkiismeret-furdalás szavunk etimológiájában már utal rá, hogy ez az érzés szükségszerűen hazug: hiszen megfúrja a saját lelkünk ismeretét. Ergo aki ilyet érez az becsapja magát. Maga a lelkiismeretfurdalás is egy program tehát, az önostorozás, a bűntudat és szégyenérzet idegen frekvenciáihoz hasonlóan – ezt érdemes tudatosítani.

A harsogó hangok odabenn mind nem a lélekhez tartoznak. Forrás

Picit messzebbről szemlélve azonnal érthetővé is válik hogy mi ez a tévedés: hiszen a megbocsátás kultúráját nyilvánvalóan a gonosztevők találták ki, és csak ők járnak jól vele – mindenki más szív. És még az áldozatnak kötelező jó pofát vágni ahhoz ahogy ellenében garázdálkodnak? Milyen agyalágyult hozzáállás ez – és miért engedtük valaha hogy ez váltsa fel az igazságosság helyét? Ennek an anti-logikának a levetkőzése mindenképp előfeltétele az új korszak eljövetelének.

Ahhoz hogy békében egymás mellett lehessen élni, és valódi együttműködésről lehessen szó az emberek között, elengedhetetlen hogy mindenki vállalja a felelősséget minden szemétségért amit elkövet. Akinek azonnal megbocsátjuk hogy mondjuk sáros cipővel átgyalogol a szobánkon, annak semmi oka nem lesz ezt legközelebb máshogy csinálni. Ha neki kell feltörölnie maga után, garantáltan jobban végiggondolja tettei potenciális következményeit mielőtt legközelebb belépne. Aki megteremt egy rossz gondolatot, annak kell elbánnia vele – és nem másokra ráterhelni. (Ráadásul ha a környezet mosolyogva benyeli az átkait csak még jobban el fog távolodni a saját lelkétől. Igenis jót teszünk azzal akire visszaküldjük a szemétségeit – ha nála nem is abban a percben jelentkeznek az előnyök.)

Haragot meg bosszút táplálni persze ugyan akkora hülyeség. Ilyesmibe egyszerűen nem érdemes érzelmeket keverni – viszont a felelősséget mindenkinek magának kell vállalnia tettei következményeiért.

A felelősségvállalás nem büntetés. Ellenkezőleg. (forrás)

A visszaküldések logikája a vektortérben

Nagyon sok emberrel találkoztam, akinek meggyőződése, hogy ő majd inkább a világűrbe küldi vissza a benne lévő rosszkedvet vagy betegséget hogy “ne ártson”, de ez mindenképp hülyeség. Vagy azt jelenti hogy önként magához öleli a ráküldött átkokat aminek létrehozásáért mások felelősekk – vagy maga is további károkat okoz a környezetében a terjesztéssel. Ha fizikai dimenzióban nézzük, ezt könnyű belátni: ha a postaládánkba kéretlenül érkezik egy veszélyes hulladék, akkor miért akarnánk azt betenni a saját spájzunkba a ‘megbocsátás’ ürügyével? És aki inkább becsúsztatja valamelyik szomszédja postaládájába nem hiheti hogy ezzel nem tetézi a bajt. Egyetlen triviálisan jó megoldás létezik: visszaküldeni a feladónak.

Ugyan ez a logika érvényesül a szavak szintjén vagy a mentáltérben – és általában a valóság minden dimenziójában. A legegyszerűbb – és amúgy a modern kozmológia frekvenciaterével teljesen egybevágó – értelmezés, ha a világot egy vektortérnek tekintjük. Hiszen nem csak az anyag és a gondolat, de minden mondat vagy cselekedet is értelmezhető frekvenciálisan. És innen nézve teljesen egyértelmű, hogy minden nem óhajtott vektort – minden rossz szándékot és minden verbális támadást – egyedül úgy lehet közömbösíteni, ha egy vele ellentétes irányú és azonos nagyságú vektort hozzáadunk. Csak így lesz a kettő eredője nulla.

A vektorgeometria alapjai


Mivel a frekvenciális tisztítás az emberi létezés és az energetikai egyensúly egyik legalapvetőbb törvénye, nagyon is logikus, hogy erre leszületésekor még minden lélek pontosan emlékszik, és ösztönösen alkalmazza is. Bölcsődében és óvodában minden (lélekszintes) gyerek tökéletesen tisztában van vele, hogy saját energiamezeje épségének megőrzése érdekében minden ráküldést azonnal vissza kell küldenie a társainak, és semelyiket sem kell tanítani hogy reflexből lereagálja az összes őt ért támadást: “Az a hülye aki mondja”.

Nevelni éppen azt szokták a feketemágusok hogy ilyet mondani “nem illik” és hogy ez “dedós”. Ehhez sokszor nem kellenek felnőttek amúgy, a kiközösítés és összeesküvés félelemgenerátorai mindenhol felütik a fejüket, és a túlerővel könnyedén leszoktatják az ösztönös önvédelemről a védekezni próbálókat. Pedig az az “illetlen”, aki meg akarja mondani másnak, hogy hogyan “kell” viselkednie. És egyébként is: az a dedós aki mondja!:)

Mindezzel kapcsolatban még fontos megemlíteni, hogy a sikeres visszaküldéshez a legkevésbé sem kell tudni, hogy ki vagy kik küldték ránk. Sőt, az ezen való gondolkodás tipikusan alaptalan feltételezések és súlyos rágalmazások melegágya – amivel éppen hogy növeljük a karmánkat. Bőségesen elég annak tudatosítása, hogy minden ami rossz az kívülről furakodott be az energiamezőnkbe: úgyhogy ugyanott mennjen ki, oda vissza ahonnan küldték. (Nyilván van amit sokhelyről küldenek, ezért lehet értelme eleve többesszámban megfogalmazni a visszaküldést: menjen vissza azokra akik küldték.)

Egy átlagos nap a mentáltérben (Forrás: shutterstock)

Időbeliség

A visszaküldés ereje nyilván függ attól mennyire mélyről küldjük (ami korrelál azzal mekkora tapasztalatunk van arról hogy ez milyen hihetetlen hatékonyan fordít vissza dolgokat – vagyis mint a hitet általában: gyakorolni kell), és attól is mennyire gyorsak a reakcióink. Amivel már évtizedek óta szenvedünk (esetleg korábbi leszületések óta) azt bizony általában sok éven át kell küldözgetni visszafele amíg valódi mély-tisztulás az eredménye. (Részben ezért is ment ki a divatból, mert az emberek mindenre azonnali megoldást akarnak, nembaj ha 10 másik problémát generál a “megoldás”. De hát aki egy fél életen át nem végzett lelkimunkát, annak viselnie kell a következményeit – viszont ha ezt az utat választja a gyógyuláshoz nem növeli a karmáját, ami elég lelkesítő azért önmagában;) Ha ugyanakkor sikerül ráérezni a “nulladik pontra”, amikor éppen becsapódik egy támadás, azt abban a pillanatban semmissé lehet tenni – akár a tankönyvi fizikát/kémiát/biológiát meghazudtoló módokon.

Mitöbb, lehet már az előszelét megérezni egy vektornak, ami pl betegségek esetén tipikusan mindenkinél működik – vagy akár nyilvános szereplés előtt. Ilyenkor az “úgyérzem meg fogok betegedni” (vagy “már megint rémesen izgulok”) önráolvasás helyett javasolt a “Távozzon belőlem minden ami belém akar jönni” verziót alkalmazni hogy ki se alakuljon a baj. Különben ugyanis az is önráolvasássá válik ha elhisszük h már bent van a freki amíg még nincs – és ezzel mi rántjuk be. Ennél is hatékonyabb ha explicit előre küldünk vissza, és egy esemény kialakulása előtt elkezdjük tisztítani a teret: távozzon minden hátráltató erő amit erre a nyaralásra küldeni akarnak és menjen vissza azokra akik küldik.

Éljen a jelen lét. (Forrás)



Ezzel együtt a fordított állítás ugyan ilyen fontos: sosem késő valamit visszaküldeni. Sőt sosem csökken a fontosságából. A vektor az vektor – ha belénk fúródott ki kell venni. Ha tavaly, ha gyerekkorunkban, ha előző leszületéskor; menjen csak szépen vissza oda ahonnan jött.


A verbális visszaküldések alapszabályai

Energetikai szigonyt számtalan modalitásban lehet kapni, és az igazán hatékony visszaküldés mindig az eredeti vektor saját modalitásában található. Tehát akit írásban töpörítenek annak írásban kell visszaküldenie, aki szóban rágalmaz annak szóban, akit mentáltérben annak mentáltérben. Az írásbeli (sms) és a szóbeli lövegek semlegesítésére ugyan azok a szabályok vonatkoznak – csak írásban sokkal több idő szokott lenni a legfrappánsabb válasz kigondolására. Mindkettő nagyon izgalmas kihívása, hogy itt az energetikai vektort egyszerre több dimenzióban lehet nullázni, tehát a jelentés mellett – haladóknak – az energetikát (~hangnemet) is.

Mondat szintű verbális ráküldések hatékony semlegesítéséhez tehát a minimum feltétel a küldött mondat szavankénti visszaforgatása, értelemszerűen az alany megcserélésével, azonbelül minél tömörebben – ahogyan a bölcs óvodások. (Ez túl a vektoriális megközelítésen szimpla praktikum: a támadó érdeke a beszélgetést elterelni magáról. Egy defenzív mondat – “Nem én ettem meg” – túl sok magas labdát ad: “Bizonyítsd be” “Mit ettél helyette?” “Akkor mondd meg kivolt”.) A következő szint az ha az energetikára is figyelünk, tehát például felszólítást kérdéssel ütünk ki. A legfelső szint természetesen már úgy porlasztja a feketemágiát, hogy valami kis humort is csempész a válaszába.

Pár szimpla példa:

Szégyeld magad. → Mért akarod h mások rosszul érezzék magukat?

Túl keveset eszel. → Miért akarsz felhízlalni?

Túl sokat eszel. → Mit irígykedsz?


Burkolt átkok kultúrája

Picit komplikálja a dolgot, hogy a sok évszázados homály miatt a ráküldések nagy részét kedvességként és figyelmességként tartja számon a kultúránk, és ezért számtalan komoly átkot egyáltalán nem tekintünk annak ami. Az egyik legveszélyesebb a “szeretet” nevében elkövetett aggódás, amivel az illető tudatosan hozza be a veszélyt az életünkbe. Ezeket ha lehet még keményebben kell visszaküldeni.

Vigyázz magadra! → Mit fenyegetsz?

Nehogy bajod essen! → Mit tervezel tenni ellenem?

Lehet mosolyogva és viccesen ha úgy véljük hogy a másik nem valódi gonoszságból mondja – de ha már elhangzott ki kell tisztítanunk a térből és semlegesíteni a kirepült tőröket.

A másik alapvető félreértés a dícséret kultusza, amit abszolút figyelmességként és kedvességként szokás befogadni, pedig nem csupán a hála-energia kicsikarására alkalmazzák tudatos manipulációként, de végtelenül gyakran a rejtett irígység és káröröm kibukása is. Hiszen akinek nincs rossz szándéka az nem nagyon foglalkozik másokkal – így hát minden esetben érdemes képviselnünk, hogy söpörjön mindenki szépen csak a saját portáján.

Milyen szép a ruhád → Le akarod nyúlni? Nem fogod megkapni.

Milyen jó kocsid van → Miért a tied nem jó? Sajnálom.

Annak eldöntésére, hogy a másikban mennyi volt a rossz szándék – persze nem a lelkében, hanem a programokban amiket futtat az elméjében – tökéletesen egyértelmű visszacsatolás, hogy az ilyen visszaküldésekre mennyire sértődik meg. Akiben semmi rossz szándék nem volt az ugyanis elneveti magát az ilyen válaszokra. A megsértődés semmi más, mint az elmevírusok védekezőtechnikája. Minél egyértelműbben buktatunk le egy agyparazitát, annál harsányabb a megsértődés a gazdatest arcán. Vagyis minden alkalommal amikor valaki megsértődik a szavainkra van okunk az örömre: sikerült megakadályoznunk valamelyik benne futó program támadását.


Jedi karddal a mentáltérben

Bár a verbális küldéseket is minden esetben kíséri a másik tudatában megformált negatív szándék, nagyon sok esetben egyáltalán nincsen szavak szintjén lenyomata a felénk küldött szigonyoknak. Ha előttünk van a másik esetenként látható az arcmimikáján egy átsuhanó mikromimika, esetleg “intuitíve” megérezzük a másik hátsó szándékait, rengetegszer azonban egyáltalán nem vagyunk egy térben azzal aki éppen küld ránk, és csak annyit érzékelünk mondjuk hogy egyszercsak elmúlt a jókedvünk, elborít az álmosság, kiesik a kezünkből a szerszám, vagy felkapjuk a vizet valami csekélységen.

Amennyiben sikerül azonosítani hogy mi történik (idegesek leszünk) már lehet is visszaküldeni: “Nem adtam rá engedélyt, húzzon ki ez belőlem abba aki szülte!” Itt is igaz a fenti megállapítás, ha sikerül azonnal érzékelnünk amint pilledünk azonnal vissza is lehet térni. Amikor azt vesszük észre hogy jesszus már vagy 1 órája nincs jó kedvem akkor a visszaküldést is tovább kell folytatni míg teljesen visszakerülünk a középpontunkba. De van hogy azt sem tudjuk mi a bajunk, vagy annyi bajunk van egyszerre hogy nehéz végigvenni, ilyenkor érdemes a joker verziót használni: “Távozzon belőlem minden ami nem hozzám tartozik, menjen vissza azokra akik küldték, a következményekkel együtt”, vagy “Menjen vissza minden amit belémraktak arra aki tolta.”

A jedilovagok – elvben – a támadóikat saját lövedékeik visszapattintásával semlegesítik (bár a róluk szóló filmekben ezt néha elfelejtik az alkotók..) (Forrás.)

Nehéz lenne túlbecsülni, hogy az emberek fejében mennyi irígység és harag és tompaság lakozik, fájdalmasan gyakran a tudatos szint alatt: és ezek mind megteszik a hatásukat a környezetükre. Ebből adódóan energetikai támadások szinte bmikor érhetnek minket, bizonyos helyszíneken járkálva pedig extrán – különösen ahol sok ember megfordul. Túl a plázák és általában a nagyvárosok forgalmas terein kiemelten terhelt közegek a kórházak, ahol a feketemágusok elitserege garázdálkodik. Mivel az emberi energiamezőbe legkönnyebben a lábon keresztül jutnak be az idegen frekvenciák, ilyen helyeken zárt cipő viselése fokozottan ajánlott. Igaz, általában a teljes ruházat is tud energetikai páncélként szolgálni – minél erősebb anyagból készült, és minél újabb annál inkább. Hasonlóképp energetikai pánzélzatot jelenthet a saját autó – és legfőképpen minden természetes eredetű kristály amit magunkkal hordunk.


Az idegen frekvenciák fizikai kezelése

A ráküldéseknek egy kiemelt esete, amikor becsapódásuk fizikai sérülést okoz, a megbotlástól kezdve a fejbeütésen át, egészen a vérző sebig. Ezeknél ugyanúgy működik a visszaküldés, minél gyorsabb a reakciónk annál inkább. Mivel ugyanakkor itt egyértelmű hogy az adott vektor hol csapódott be a testünkbe, ilyenkor van lehetőség az energiamező sérülését lokálisan is kezelni. A három legfontosabb módszer itt a lesöprés, a fújás, és a hidegvíz. A lesöprést kézzel szokás, párszor egymás után mintha fűrészport akarnánk eltávolítani egy szövetről – ízlés szerint vizualizálva ahogy a kiálló energetika tüskéket lesöpörjük. A fújást úgy érdemes ahogy az anyukák csomószor ösztönösen teszik gyerekeikkel például egy szunyogcsípésnél: lágyan csücsörített szájjal, lassú hűvös szelet generálva. A hideg víz pedig megint csak a nagymamák ősi receptje: csap alá tartva, 1-2 percig akár, engedve hogy az adott felület alatt is “kihűljön” picit a seb. Ezeket lehet egyszerre (najó – egymás után;) is alkalmazni – segítségükkel nemcsak a fájdalom tüntethető el szinte azonnal, de akár a vérzés is teljesen megszüntethető még komolyabb vágásoknál is, és természetesen a teljes gyógyulás is töredék ideig tart, jellemzően hegmentes eredménnyel. Nyilván amíg érezzük/látjuk a sérülést, lehet folyamatosan újra és újra visszaküldeni és söpörni..

Az ősi módszerekre sokszor nem véletlenül féltékeny a tudomány.



Mindezen technikák amúgy alkalmazhatók az általános energetikai tisztításhoz is, tehát hazatérve érdemes lesöpörni a cipőtalpat egy törlőkendővel, lesöpörni teljes testünket a kezünkkel (esetleg párunkat kérve a hátunk lesöpréséhez), és természetesen erősen javallott a zuhanyzást is hidegvízzel kezdeni hogy a pórusokat azonnal bezárva minden kifelé távozzon rólunk. (Nem kell a leghidegebb fokozattal, a lényeg h a pórusokat összezárjuk). Kevés ember van aki ezeknek a hatásából semmit nem érez ha figyel rá – már ha csak 10 másodpercet rászánunk, hogy tenyerünkkel lesöpörjük a testünk/ruhánk, azonnal érezhető egy kis könnyebbség és frissülés. Engedjük meg magunknak minél többször – megérdemeljük!

Hasonlóan érdemes amúgy az otthon takarítását is energetikailag végezni, tehát nem feltétlenül csak a már csomóba állt porpumákat porszívózni, de pl a falakat is időnként lesöpörni egy domestosos kendővel. Ahogy a kocsink energetikai védelmét is sokban növeli, ha hetente végigmegyünk rajta egy nagynyomású pisztollyal – nem kell a mosószer feltétlenül, a lényeg a rárakódott idegen frekvenciák letörése a karosszériáról.

Az elmúlt 1-2 évben ösztönösen megnőtt az igény az önkiszolgáló automosókra. Éljen!

Kristályok

Bár bizonyos értelemben egészen másik téma, és máshelyütt lehet olvasni róluk bőviben, mégis szorosan idetatozik, hogy aki valóban gyógyulni szeretne, akár testileg, akár lelkileg: a kristályok túlbecsülhetetlen segítséget tudnak adni. Karkötőként, marokkőként, a zsebben, a polcon, a párna alatt, bárhogy – a szellemvilág fizikai kivetülései, legszentebb segítők. Bizonyos értelemben automatikus visszaküldést biztosítanak – persze csak a saját területükön. Adott frekvenciákat kioltanak, másokat erősítenek; saját kristályszerkezetüknek megfelelően. Nagyvonalakban a csakrák szivárványszínei szerint működnek, bár mindegyik teljesen egyedi. (A feketék (turmalin, obszidián) kifejezetten a feketemágia ellen ható védőkövek, a “fehérek” (hegyikristály) tudják a legtöbb frekvenciát kezelni egyszerre.)

Szépséges csodák

A hamisítványok persze semmit nem érnek, szintetikusan nem lehet természetes frekvenciákat előállítani: a mesterséges szaporítás minden téren csőd. Viszont a valódi kristályok már a boltban tudnak szólni hogy rájuk van szükségünk, ahogy kedvesen megcsillantják magukat. És igyekeznek kommunikálni utána is ahogy tőlük telik: kiesnek, elgurulnak, megcsípnek, simogatnak, sugároznak meleget és miegymást – mikor hogyan. Tiszta vízzel tisztítani őket is érdemes, ha túlhasználtuk pihentetni kell. Ha erejükön felüli támadást védenek ki eltörnek – köszönjük meg nekik. Temetni földbe vagy vízmélyére.


Kitartás és csüggedetlenség

A visszaküldések hatásossága sokáig fejleszthető. Természetesen ezek ereje is elsősorban a hozzáállásunkon múlik: az üres szavak nem jutnak messzire. Ahogy az évek során egyre mélyebb tapasztalatunk van arról milyen varázslatos hatékonysággal bírnak, esetleg kialakulnak egyéni módszerek, hogyan és “honnan” küldjük, egyre mélyebb magabiztossággal formáljuk a szavakat is, kint vagy odabent. A hittel párhuzamosan pedig nő bennünk az elvárás is hogy látni fogjuk az eredményt: vagyis a hitet felváltja a tudás.

Hogy mennyi mindenre alkalmazzuk ezt a csodafegyverünket az csupán éberségünk függvénye: lehet visszaküldeni nem kívánt tekinteteket, pénzügyi blokkot, bevásárlásnál a sort vagy minket veszélyeztető agresszív vezetést az utakon, ahogyan bennünk lévő kételyt és homályt és csüggedést és örömtelenséget és bűntudatot. Kellő kapacitás esetén lehetséges visszaküldeni a háborút és minden igazságtalanságot amit elkövettek az emberiség ellen, ahogy általában a korszakváltást hátráltató minden erőt. És határozottan érdemes napi szinten visszaküldeni a párkapcsolatokban a párok közé lőtt támadásokat, a kocsira kivetett nyilakat, a fogazatot és gerincet ért támadásokat – akkor is ha aznap látszólag semmi atrocitás nem történt. 

Forrás: Dreamstime

Az igazán komoly betegségeknél pedig fokozott kitartásra van szükség, mert karmát oldani nem lehet gyorsszervízben (aki nem tud hinni magában inkább menjen orvoshoz, majd ők átveszik az irányítást). Krónikus elváltozásoknál – főleg ha már a betegség álvalóság teljesen betöltött – sokszor az is évek munkája, hogy az ember kibogarássza hogy milyen üzletet kötött az ördöggel pontosan. Hiszen az energiamezőnkbe semmi nem jöhet be aminek nem adtunk engedélyt – tehát a súlyos bajoknál valamelyik belső titkos fiókban vmi előny el van könyvelve. Az ezekkel való szembenézéshez végtelen lelki erőre, és nagyon szigorú munkára van szükség a tükör előtt. De aki nem kezdi el ebben az életben, az a következőben még egyértelműbben fogja az arcába kapni mit nem csinál, hisz karmát letenni nem lehet: kizárólag felelősen szembenézni vele és elkezdeni a kilapátolását. Avagy nézni ahogy növekszik.

Szóval semmi okunk csüggedni!:) Tessék nekiállni minél hamarabb.

Jó munkát mindannyiunknak.









Borítókép: The Matrix c. 1999-es film központi jelenete, mikor Neo megállítja a feléje repülő golyókat: csendes és szelíd hangon.
Kár hogy egyébként sokszáz embert megöl a filmben és több erőszakot tolt a fejekbe mint előtte bárki valaha, pedig ez szuper fontos üzenet lenne önmagában. Menjen vissza az alkotókra minden erőszak amit a világra küldtek a következményekkel együtt.

2 thoughts on “A testi egészség és a lelki egyensúly sarokkövei II.

  1. Köszönöm szépen! Még párszor el kell olvasnom! Nem kis munka! Jó munkát neked is!
    Üdv.
    Ani

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s