A sötétséget legyőzni nem lehet.
A harc és a verseny eleve a homály birodalmához tartozik.
Küzdelem és vívódás, diadal és vereség, bosszú és szégyen: mind démoni dimenziók.
A fény a sötétséget nem legyőzi, hanem semmibe veszi.
Kineveti.
Könnyedén.
Békében.
Áthatón.
A sötétség a fény hiánya.
A világ a világosságé.
A sötétség hatalma nem több, mint az őt megtestesítő félelem frekvenciájának átsugárzása áldozataira.
Lemerevítés, töpörítés, lefagyasztás.
Aki elhiszi hogy bajban van, könnyen elmorzsolódik.
Ami befeszül, gyakran elpattan.
A valódi erő a tudat kibillenthetetlen belső békéje.
A fegyelmezett figyelem áradása – a nyugalom mélységének átütő jelenléte.
A béke lágysága tesz rugalmassá: eltörhetetlenné, elszakíthatatlanná, elporlaszthatalanná.
A sötétség erői élősködők.
Nem szuverén létformák: önellátásra alkalmatlanok.
Teljes együttműködésre másokkal energetikailag képtelenek – az a semmibe való felszívódásukkal egyenértékű.
A paraziták lételeme a félelem – a magánytól.
Az élet a fény forrásához hozzáfér.
A lélek szuverén létező, belső életerő mozgatja.
Eredően kapcsolódik a természet erőihez – gyökérzete és antennái önállóvá és önjáróvá teszik.
Ez a szabadság és szuverenitás a feltétele a valódi együttműködésnek.
A paraziták létmódja a rombolás.
A sötétség birodalma ezért egy “zéró összegű játék”.
Horizontját lehatárolja a számítás technikája – a fény szlopálásának algoritmusai.
A “játékelmélet” és az evolúciótan a legkevésbé a játékról és az életről szól, hanem a kihalástól való rettegésről.
Az élet természete az építés.
A fény világa egy burjánzó összegű játék.
A lélek lételeme a kiáradás; a valódi élet a határtalan fejlődés és önkiteljesítés ígérete.
A végtelen túláradás játékká válik.
A sötétséget, kalkuláló és optimalizáló erőfeszítései, a mennyiségek birodalmába zárják.
A fény, a kiáradás végtelenségéből fakadóan, a minőségek világában lakozik.
A vírusok egyetlen “erkölcse” az életben maradás: bármi és bárki árán.
A lélek erkölcse a vidám és szabad együttműködés.
A társas játék megteremtése – és fenttartása.
A félelem ellentéte nem a szeretet, hanem a játék.
A játék lényege a pillanat szabadságában való feloldódás.
A jelenlétben való közvetlen alkalmazkodásra a szabad akarat tesz képessé.
A felelősségvállalás mértéke ebből az alkalmazkodóképességből fakad.
Algoritmusok a jelen megélésére – definíció szerint – képtelenek.
A pillanat teljességéhez való alkalmazkodásra képtelenül a robotok felelősséget vállalni nem tudnak.
A félelem táplálása a legsúlyosabb felelőtlenség – egyéni szinten és társas közegben egyaránt.
A legszentebb felelősség a tudat számára a játék fenntartása.
Őrizni a könnyed vidámságot – dacolva minden játékrontó sötét szándékkal.
Kívülről és belülről egyaránt folyamatosan.
Borítókép: Monthy Python and the Holy Grail (1975)
Szárbaszökkentő 